Első hét / First week

No niin...tehát jól eltűntem, ne haragudjatok. Elég hosszú volt ez a hét. 3 ápolónővel, Minnával, Ullával, Anna-Liisával megyunk reggel kocsival Kokkolába, mert ők útközben vannak ès fel tudnak venni, tehát tulajdonképpen carpooling van. Elég drága itt ez az utazgatás, de így is fele annyiba kerül, mintha bérletet vennék... Aranyosak nagyon, kettőjük elég jol beszél angolul, a harmadik semennyire (utalta gimiben az angolt). Állandóan állatokat mutogatnak nekem útközben (tegnap a 'kurki' azaz daru volt terítéken mivel elvonultak felettünk) meg mesélnek magukról. Valamelyik reggel finnül a mellkisebbítő műtét volt a téma. :D

Hát, a gyerekosztályon nem sok minden van, egész heten 3 gyerek volt, egy Henoch-Schönlein purpurás, egy DM1-es és egy potenciális felfázás meg 2 baba a PIC-en megfigyelésre, szóval nem szakadok meg a munkában, amitől még jobban fáj a hajnali 5.45-ös kelés ténye, bár olyankor még reggel tök jó fények vannak meg illatok, de sötét is van, így ma reggel majdnem dobtam egy hátast a sárba miközben próbáltam levágni az utat. Nem mondanám, hogy kifejezetten meleg van, jövőhéten gyanúsan mar télikabátos idő lesz, de még a mai 15 foknak mindenki nagyon örül. Biztos, vénasszonyok nyara van :'D

Tegnap volt egy össznépi átszervezéses meeting, amiből természetesen a térképeken es egyes szavakon kívül nem értettem semmit, de segítette a kedélyállapotomat, hogy szendvics meg kávébár (mi más) volt előtte, ráadásul a 3 oului ötödéves is ott volt, szóval lehetett szocializálódni. Egész nap velük voltam, ami javamra vált mert ebédkor lebeszéltek a számomra ismeretlen halpitéről, aminek a szaga az óvodai menzát idézte számomra, így maradt a saláta menü, ami meglepően sokféle  és tápertékügyileg kiegyensúlyozott volt. Apropó ezek a salátát teljeskiőrlésű vajas(bocs, margarinos)kenyérrel eszik...így hát én is. Nem csodálom hogy száz évig élnek... Közben beszélgettünk Magyarországról, az orvosképzés itteni különbségeiről, származásukról, itteni szokásokról, mindenféléről aztán délután amíg el nem kezdődött az egyetemi videó konferenciájuk, addig a meeting roomban tanultunk, ők gyerekkardit, én pedig a legnagyobb örömükre finn szavakat kérdeztem 10 percenként. Így a nap tipikusan így néz ki: megérkezés-kávé-ülővizit-kávé és reggeli-rendes vizit-kávé-ebéd kb. 11 órától-kávé-adminisztráció talán?, nekem tanulás-kávé-haza-kávé. Szóval naponta kishíján koffeinmérgezést kapott, de kezdem megszokni. A nyelvvel még hadilábon állok, egyelőre csak szavakat, ragokat és egyszerűbb mondatokat értek meg, de tanulom szorgalmasan. Jellemző, hogy nem nagyon erőltetik meg magukat angolul, viszont ha kérdezősködök, akkor szívesen válaszolnak meg segítenek. Eleve kicsit távolságtartók szerintem, de mostmár rendszeresen szórakoztatom őket hogy megszokjanak. Pont most kérdezősködtek a rezidensek, hogy hogy kerülök ide, meg hogy meséljek magamról.

Hétvégére valami erdőjárást tervezünk meg lehet elmegyünk Ylivieskába, a lakásba meg jövőhéttől lehet beköltözni (hó 1-jétől, ezért nem tettem még fel képeket). Ami meglepetés számunkra, hogy nem tudjuk, hogy lesz-e szauna mert a bérletiszerződésen rajta van, de neten meg nincs, szóval ez még majd kiderül. Ezen kívül otthon vagyunk, Bazsi a masik kórházban dolgozik, azt mondta, hogy hétvégén beszámol itt, úgyhogy nemsokára ő is jelentkezni fog. Hétvégén igyekszem csinalni egy csomó képet a környékről ha jó idő lesz! Na, most elmegyek kajálni, meg amúgy is itt valaki épp egy nyershalas valamit tervez felnyitni...

_________________________________________________________________________________

No niin...Sorry for disappearing for so long, the week has been pretty long. I carpool to the hospital in Kokkola with 3 nurses who live near by, Minna, Ulla and Anna-Liisa. It's still pretty expensive to pitch in for gas but it still costs half as much as buying a bus pass... They are very nice people, two of them speak English pretty well, the third one not so much (she said she hated English in high school). They talk about and show me animals usually during the drive (yesterday we talked about 'kurki' or cranes because they were flying over our heads), they also said they saw a moose on the side of the road a week ago, but for example one morning our topic in Finnish was breast reduction surgery.

Well, there's not many patients on the pediatrics ward, we had 3 altogether this week, one Henoch-Schönlein purpura, one diabetes patient and one potential UTI today plus two babies in the NICU who are technically here only for observation. So I can't exactly say I'm drowning in work which makes having to get up every morning at 5.45 even more painful. Well, at least the colors and smells are really nice in the morning. Unfortunately it's usually still dark so I almost landed on my back this morning after slipping in the mud while attempting to take a shortcut. I wouldn't say the weather is warm, in fact I think next week will be winter jacket weather but until then everyone is super happy about today's 'great' weather. It's 15 degrees Celsius...

Yesterday we had a hospital meeting which I needless to say did not understand, well, except for a couple words and the maps in the presentation. It helped a lot that before the meeting there was a sandwich and coffee (what else?) bar, plus I was hanging out with the 3 students from Oulu so I could socialize a little bit. I spent most of yesterday with them which was an advantage at lunch because they convinced me to not order the weird fish pie thing which smelled like the food used to in daycare :D I ended up eating a salad menu which was surprisingly diverse and nutritionally balanced. Oh, and the Finnish eat salad with whole grain bread and butter (khm, sorry... margarine), so I followed suit. I'm not surprised they live for a hundred years... During lunch we talked about Hungary, the differences in med school training, Finnish traditions and all kinds if stuff. After lunch (due to lack of patients) we moved to the meeting room where until their university video lecture we studied, they studied pediatric cardiology and I asked them Finnish words every 10 minutes to their greatest delight. So a typical day looks like this: arrive-coffee-doctors meeting-coffee and breakfast-rounds-coffee-lunch from 11 am-coffee-administration I guess? Studying for me-coffee-leave to go home-coffee. So technically I suffer a slight caffeine poisoning everyday, but I'm getting used to it. I'm still very unfamiliar with the language only understanding basic words and simple sentences but I'm trying and it seems like the results are rolling in slow and steady. I find that the Finnish aren't very keen on translating everything but they are very helpful if I ask any questions. They're not very talkative either, but I keep entertaining them and asking them stuff so they're getting used to me. I'm sitting in the break room right now (yes, drinking coffee) and the residents were just asking me where I come from and what I'm like. 

For the weekend we're planning a little bit of hiking (I wanna pick berries again) and maybe we'll visit the city of Ylivieska. Next week we move into the new apartment as you can only rent starting from the beginning of the month. We don't know yet if we will have a sauna in the apartment or not (for those who don't know, a sauna is a default thing in Finnish houses no matter how small or old the place is) because on our rent contract it says sauna included but on the internet it doesn't say if it includes a sauna or not. Anyway, it will be a surprise! I'll send pictures as soon as I can :) During our free time we've been at home mostly (it's not uncommon for us to nap during the afternoon...). Balázs is in a different hospital but I think he'll be posting during the weekend, so stay tuned! I'll try to make some pics of the town on the weekend if the weather permits! I'm gunna go to lunch now, plus someone is in the process of opening some raw fish or something here for lunch...