Első nap / First day

Na, elkezdődött a hét. A reggelem úgy telt, hogy félig beszélve, félig mutogatva kommunikáltam az ápolónővel aki jött értem reggel. A fő témánk az útszéli jávorszarvasok voltak... Aranyos volt, mindent körbemutatott és lepasszolt a gyerekosztályon. Beültem ülővizitre, ahol nem értettem semmit, bar mindenki elmondta, hogy milyen jó dolog az angoltudás...amúgy nagyjából mindenki beszél angolul. 3 masik hallgató van itt egy hétre Ouluból, ötödévesek. Ők segítettek megtalálni az öltözőt. Amig nincsenek suliban, addig az egyetem és a kórház egyutt videókonferencia során biztosítja, hogy részt tudjanak venni naponta az előadásokon (!) Szerencsés véletlen során amikor bemutatkoztam, hozzám szólt valaki magyarul. Mint kiderült van itt egy magyar aneszt rezidens, aki pont most csinálja a PIC gyakorlatát. Mondanom sem kell, vele meg egy masik rezidenssel pörögtem ma a PIC-en (ahogy látom itt sem könnyebb baba artériát szúrni senkinek). Ami kiderült érdekességként az az, hogy a babák nem kapnak nevet egészen a keresztelőjükig (6-8 hetes korig), addig az anyjuk vezetéknevét veszik fel és keresztnévként tyttö (lányt jelent) vagy poika (fiút jelent) szerepel. Érdekes még a megkülönböztetés, ugyanis mindenki  ugyanazt a kórházi kék rucit hordja, onnan tudni, hogy ki az orvos, hogy akin köpeny van, az nagy valószínűséggel az, kivéve ha sebész mert azok meg nem hordják a műtő miatt. A dr-t senki nem használja, amikor rákérdeztem fogalmuk sem volt, hogy miről beszélek, totál összezavarodva néztek. Azt is megkérdezik, hogy minden szakmának van-e külön megkülönböztetője :D 
A fel pácientúra svédül beszél csak (vagy valami hibrid dialektust a finn es a svéd között) amit még mindig jobban meg lehet érteni, mint a finnt :'D Ami a kórházat illeti, jól felszerelt, nem zsúfolt, tiszta és a kaja is jó. Amíg van nehány főétel opció, addig legalább 10 féle saláta. A pihenő szobákban és az 'ülővizit szobában' is melegszínű hangulat- és díszvilágítás van, nem plafon fényforrás és MINDENHOL van kávégép. A használata nem becsületkasszás, hanem egy csomag kávé a beugró havonta (a tejet meg a cukrot innentől kezdve nem tudom ki szerzi be...). Természetesen van mindenből mentes (laktózmentes, gluténmentes, cukormentes amitakarszmentes). Találkoztam az osztályvezetővel is, aki egy fiatal MZs jellegű fickó csak spanyol kivitelben. 3-kor indulok haza, már tűkön ülök, ugyanis a 6 db betegünk utàn gyakorlatilag semmi sem történt, azóta kávézók és szídom magam, hogy nem hoztam tanulnivalót... 

_________________________________________________________________________________

So, my week has begun. Each morning I carpool with a nurse from the hospital, she came to pick me up and we communicated as much as possible verbally, but probably more by hand gestures. Our main topic was the moose that usually stand on the side of the road. She was really nice, I had no idea where the pediatrics department was so she kinda just parked me there and told me to meet her at 3. I sat down for the morning meeting where needless to say I didn't understand anything, however everyone assured me it's great that I speak English (well thanks...). Luckily everyone speaks English more or less. There are 3 other med students here for the week from Oulu, they're fifth year. While they spend their practice week here the university and the hospital provides them the opportunity of having a video conference so they don't miss out on lectures, which is amazing. While I was introducing myself surprisingly someone greeted me in Hungarian, turns out by lucky coincidence there's a Hungarian anesthesiology resident here for her NICU rotation. Needless to say her and another resident 'babysat' me all day. I learned in the NICU that newborns here aren't given a name until they are christened (6-8 weeks after birth) and until then they use their mothers maiden name as a last name and tyttö (meaning 'girl') or poika (meaning 'boy') as a first name. For example my child would be named 'Siki poika' for the first few weeks of his life. Another interesting thing is that the only way to distinguish a doctor here is if they have a lab coat on (unless they're a surgeon) because everyone wears the same blue hospital scrubs. No one uses the MD (or Dr.) in front of their name here, when I asked they kinda just looked at me like I'm from outer space. 
Half of the patients speak Swedish, or a random hybrid of Swedish and Finnish which is still easier to understand than Finnish :'D the hospital itself is clean and not crowded and the food isn't bad either. While you can choose from a few types of main course there's at least 10 types of salad. There's warm decor lighting in each of the break rooms and meeting rooms and there are coffee machines EVERYWHERE. You don't have to pay for coffee but to use the machine you have to bring one pack of coffee a month (I honestly don't know where the milk and sugar come from...). They also have all kinds of -free products (lactose-free, gluten-free, sugar-free etc.). I also met the head of department, he's a young, Latino guy which was a surprise. I'm planning to go home at 3 pm, I can't wait because since we saw our 6 patients today nothing else has happened and I've been drinking coffee non-stop and scolding myself since for not bringing anything to study...